Peszach • Chag ha-macót פֶּסַח • חַג הַמַּצוֹת

Az év első ünnepe a Peszáh, az irgalom ünnepe חַג הַפֶּסַח Chag ha-peszach, amelyet a Kovásztalan Kenyerek ünnepének  חַג הַמַּצוֹת Chag ha-macót ezt az ünnepet az első hónap 14. napján ünnepeljük, amely Ábib néven is ismert (a babiloni naptárban ezt a hónapot Niszánnak hívják). 
Ez a hónap mindig a tavasz elejére esik. 
Az ünnep a naplemente utáni első hónap 14. napján kezdődik, és hét napig tart, azaz az első hónap 21. napjának estéjéig, ahogy van írva:

Az első hónapban, a hónap tizennegyedikén, estefelé peszách van az Örökkévalónak. És tizenötödik napján a hónapnak a kovásztalan kenyér ünnepe van az Örökkévalónak; hét napig kovásztalant egyetek. 
(3M 23:5-6)

A Peszáh emlékeztet elődeink megszabadulására az egyiptomi rabszolgaságból. 
Az ünnepet a következő módon ünnepljük:
Az ünnep előtt az összes kovászos, vagy erjesztett étel, amit cháméc-nak חָמֵץ hívunk el kell távolítani az egész házból.
Az ünnep kezdete előtt el kell készíteni és sütni a kovásztalan kenyereket מַצוֹת macót. 
A só nem hozzáadott a kovásztalan kenyérhez, a kovásztalan kenyér helyett a lakomának egész ideje alatt kovásztalan kenyeret kell enni. 
A kovásztalan kenyér emlékeztetőül szolgál Izrael népének Egyiptomból történő szabadulásra. 
Az izraeliták sietve hagyták el Egyiptomot, így nem volt idejük kovászos kenyerek elkészítésére, ezért kénytelenek voltak sütni kovásztalan kenyeret. ahogy van írva:

És megsütötték a tésztát, melyet kivittek Egyiptomból, kovásztalan lepényeknek, mert nem kelt meg; mert elűzettek Egyiptomból és nem késlekedhettek, meg eleséget sem készítettek maguknak. (2M 12:39)

Hét napig kovásztalant egyetek, de már az első napra takarítsatok ki minden kovászt házaitokból. (2M 12:15)

És mondta Mózes a népnek: Emlékezzetek meg a napról, amelyen kijöttetek Egyiptomból; a szolgák házából, mert erős kézzel vezetett ki az Örökkévaló benneteket onnan; azért ne egyetek kovászost. (2M 13:3)

És ne lássék nálad kovász egész határodban hét napig; és ne maradjon éjjelen át a húsból, melyet áldozni fogsz este az első napon, reggelig. (5M 16:4)

Peszákh első napja során minden karaitának kötelező elolvasni a család számára a Hággádát. 
A Hággádá pedig az őseink csodálatos kiszabadításáról szóló történet Egyiptomból. 
Ugyancsak kötelező elbeszélni a történet elmondásának fontosságáról - Haggádáh = Elbeszélés הַגָּדָה. 
Szokás keserű fűvet enni מְרוֹרִים merórím kovásztalan kenyérrel, emlékeztetőül őseink keserű életére Egyiptomban, ahogy írva:

És add tudtára fiadnak azon a napon, mondván: Annak okáért van, amit tett az Örökkévaló velem, midőn kijöttem Egyiptomból. (2M 13:8)

És egyék meg a húst amaz éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel együtt egyék meg azt. (2M 12:8) 

Peszákh első és utolsó napja Szent Gyülekezés מִקְרָא קדֶשׁ mikrá kodes azokban a napokban külön nyilvános imádat zajlik; az ünnepi ételek készítését kivéve minden munka tilos. 
A Peszáh első és utolsó napja közötti napok félünnepi státusszal vannak -  חל הַמּעֵד chol ha-moed ezek a napok különböznek a speciális imákban szokásos napoktól, és az is, hogy ebben az időben lehetséges a legszükségesebb munka elvégzése, ahogy az írva van:

Az első napon pedig szentség hirdetése legyen és a hetedik napon szentség hirdetése legyen nálatok, semmi munka se végeztessék azokon, csak ami eledelre való bármely személynek, az egyedül készíttessék el nálatok. (2M 12:16)

Az utolsó - hetedik napja Peszáhnak Szent Gyülekezés sevíí aceret שְּׁבִיעִי עֲצֶרֶת.

Hat napon át egyél kovásztalant és a hetedik napon záróünnep az Örökkévalónak, a te Istenednek, ne végezz munkát. (5M 16:8)