Ál chovát limúd há-Tórá úl'soná há-k'dosá

A Mózes törvénye mindenkit elrendel, aki ezt követi: tanulmányozni és megérteni a törvényt.

A törvényt Mózesnek és őseinknek bibliai héber nyelven írták és adták annak a nyelvnek, amelyet szent nyelvnek nevezzünk leson ha-kodes  לשׁוֹן הקּדשׁ. 
A törvény pontos és helyes megértése, valamint az imák megértése megköveteli a szent nyelv ismeretét (mivel mind a törvény, mind az imák bibliai héberül olvashatók). 
Ezért tanáraink kötelességeként kötelezték a szent nyelv, beleértve a nyelvtant, tanulmányozására és ismeretére, legalább annyiban, hogy minden karait képes legyen olvasni, megérteni és elmagyarázni a Szentírásokat és a karaita imákat.

A fenti állításokat a Szentírás következő részei erősítik meg:

Mózes szólította egész Izraelt és mondta nekik: Halljad Izrael a törvényeket és a rendeleteket, amelyeket én elmondok füleitek hallatára ma; tanuljátok meg azokat és őrizzétek meg, hogy megtegyétek. (5M 5:1)

Tanítsátok meg azokra gyermekeiteket, beszélvén azokról, mikor ülsz házadban, mikor jársz az úton, mikor lefekszel és mikor fölkelsz. (5M 11:19)

Vésd be azokat gyermekeidnek és beszélj róluk, mikor ülsz házadban, mikor jársz az úton, mikor lefekszel és mikor fölkelsz. (5M 6:7)

Ne mozduljon el szád-ból a tannak e könyve, s elmélkedjél róla nappal s éjjel, azért, hogy vigyázz arra, hogy cselekedjél mind a szerint, a mi írva van benne, mert akkor szerencsés lész utjaidon és akkor boldogulni fogsz. (Józsua 1:8)