A tíz parancsolat két részre oszlik:

Az első rész az első négy parancsolatot tartalmazza, amely meghatározza az emberek Isten iránti kötelezettségeit.

A második rész a fennmaradó hat parancsolatot foglalja magában, amely meghatározza az emberek kötelezettségeit embertársaikkal és önmagával szemben.

 
A Tízparancsolat az Isten törvényének alapja, amelyet Mózesnek adott. 
A tíz parancsolatból a Mózes törvényében foglalt kötelezettségek és rendeletek merülnek fel.

A Tízparancsolat megadása során a Sínai-hegyen Mózes közvetítésével szövetséget kötött Istennek az Izrael népével. 
Ez a szövetség azon kötelezettségvállaláson alapult, hogy Izrael népének minden nemzedéke követni fogja a tízparancsolatot, és teljesíti a tízparancsolatból fakadó összes kötelezettséget.

Ezért a Tízparancsolatot a Mózes könyveiben szövetségi szavaknak nevezik הבּרית דּברי Divréj há-brit és a Tóra (Mózes öt könyve) a szövetség könyvére utal  ספר הבּרית Sefer ha-brit.

A Tízparancsolatot Isten két kőtáblán adta, mindegyik táblán öt parancsolat volt, a parancsokat a kőtáblák mindkét oldalára metszték.

Ezeket a táblákat a bizonyságtábláknak nevezzük  לחת העדת Luchot há-edut mivel az Isten és az Izrael népének szövetsége bizonyítékaként szolgáltak.

A fent említett tényekből kitűnik, hogy a vallás szövetség Isten és az emberek között.

A fent említett állításokat a Szentírás következő részei alátámasztják:

És ott volt az Örökkévalónál negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem evett és vizet nem ivott. És felírta (az Örökkévaló) a táblákra a szövetség szavait, a tíz igét. (2M 34:28) 

És megfordult és lement Mózes a hegyről és a bizonyság két táblája a kezében; táblák, beírva mindkét oldalukon, innen és onnan beírva. (2M 32:15) 

És vette a szövetség könyvét és felolvasta a nép füle hallatára, az pedig mondta: Mindent, amit az Örökkévaló szólt, megteszünk és meghallgatunk. Mózes pedig vette a vért, ráhintett a népre és mondta: Íme, a szövetség vére, amelyet kötött az Örökkévaló veletek mind a szavak szerint. (2M 24:7-8)

De nem egyedül veletek kötöm én ezt a szövetséget és ezt az esküt, hanem avval, aki itt van velünk állva ma az Örökkévaló, a mi Istenünk színe előtt és avval, aki nincs itt velünk ma. (5M 29:13-14)