Há-dávár há-risón 

הראשׁוֹן הדּבר

Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom országából, a rabszolgák házából. Ne legyenek neked más isteneid az én színem előtt. (2M 20:2)

Kérdés: Mit rendel el nekünk az első parancsolat?

Válasz: Az első parancs arra utasítja bennünket, hogy higgyünk Isten létezésében, a legfelsőbb szellemi lényben, amely mindent létrehozott, tökéletes képességekkel rendelkezik és minden teremtés sorsát kezeli. Ezenkívül az első parancs arra utasítja bennünket, hogy higgyünk abban, hogy Isten csak egy, örök, magántudatlan, mindenütt jelenlévő, legbölcsebb, igaz, szent és nemes.

Isten fent említett tulajdonságait a Szentírás következő részeiből ismerjük:

Istenről, a Teremtőről:

Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. (1M 1:1)

Az uralkodó Istenről:

Lássátok most, hogy én, én vagyok az és nincs Isten mellettem, én osztok halált és adok életet, sebet verek és meggyógyítom én, és nincs, aki kezemből megmenthet! (5M 32:39)

Aki alkot világosságot és teremt sötétséget, szerez békét és teremt rosszat; én az Örökkévaló teremtem mindezeket. (Ézsaiás 45:7)

Az örökkévaló Istenről:

Mert az égre emelem föl kezemet és mondom: Amint hogy örökké élek! (5M 32:40)

Így szól az Örökkévaló, Izrael királya, és megváltója, az Örökkévaló a seregek ura: Én vagyok az első és én az utolsó és rajtam kívül nincs Isten. (Ézsaiás 44:6)

A nem testi Istenről:

De őrizkedjetek nagyon lelketek miatt, mert nem láttatok semmi alakot, amely napon szólt az Örökkévaló hozzátok a Chóreben, a tűz közül. (5M 4:15)

Kivel hasonlítotok engem össze és tesztek egyenlővé, kivel vettek egybe, hogy hasonlók legyünk? (Ézsaiás 46:5)

Isten mindentudásáról:

Ne sokat beszéljetek fennhéjázva, fennhéjázva, ne jöjjön kemény szó a szátokból! (1 Sámuel 2:3)

Ő, ki egyetemben alkotja szívöket, a kí figyel mind a tetteikre. (Zsoltárok 33:15)

Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését. (Példabeszédek 16:9) 

Isten mindeni jelenlétéről:

Vajon közelről való Isten vagyok-e, úgymond az Örökkévaló, és nem távolról való Isten? Avagy elrejtőzik-e valaki a rejtekben és én nem látom, úgymond az Örökkévaló, hiszen az eget és a földet töltöm én be, úgymond az Örökkévaló. (Jeremiás 23:23-24)

Hová menjek szellemedtől, s hová szökjem színed elől? Ha felszállok az égbe, te ott vagy, s ha ágyat terítenék az alvilágban, imhol vagy. Venném hajnalnak szárnyait, laknám tengernek végén: ott is kezed vezet engem, és megragad a te jobbod. Ha mondom: bizony, sötétség borit el engem és éjjellé válik a világosság körülöttem: a sötétség sem sötét neked, s az éjjel világít mint a nappal, akár sötétség akár világosság! (Zsoltárok 139:7-12)

Isten mindenhatóságáról:

Én vagyok Isten, a Mindenható. (1M 17:1)

Az Örökkévaló igéje által készűltek az egek és szája lehellete által egész seregük.
Összegyűjti mint gátba a tenger vizeit, tárházakba teczi a hullámokat.
Féljenek az Örökkévalótól mind a földön levők, tőle rettegjenek mind a világ lakói.
Mert ő mondta és lett, parancsolta s előállt. (Zsoltárok 33:6,9)

Isten bölcsességéről:

Mily számosak a te műveid, Örökkévaló! Mindnyáját bölcseséggel teremtetted, telve van a föld szerzeményeddel. (Zsoltárok 104:24)

Teremtette a földet erejével, készítette a világot bölcsességével, és értelmével kiterjesztette az eget. (Jeremiás 10:12)

Isten igazságosságáról:

A szirt, tökéletes az Ő műve, mert minden útja jog; a hűség Istene hamisság nélkül, igazságos és egyenes Ő. (5M 32:4)

És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel. (Zsoltárok 9:9)

Mert az ember művét megfizeti neki s a férfi útja szerint, úgy juttat neki. Úgy bizony, Isten nem tesz gonoszságot, és a Mindenható nem ferdít jogot. (Jób 34:11-12)

Isten szentségéről:

Szólj Izrael fiai egész községéhez és, mondd nekik: Szentek legyetek, mert szent vagyok én, az Örökkévaló, a ti Istenetek. (3M 19:2)

És szólt egyik a másiknak és mondta: Szent, szent, szent az Örökkévaló, a seregek ura, tele az egész föld az ő dicsőségével. (Ézsaiás 6:3)

Isten jóságáról és Isten irgalmáról:

És elvonult az Örökkévaló előtte és kiáltotta: Az Örökkévaló, az Örökkévaló, irgalmas és könyörületes Isten, hosszantűrő, bő kegyelmű és igazságú! Megőrzi a szeretetet ezeríziglen, megbocsát bűnt, elpártolást és vétket, de büntetlenül sem hagy; megbünteti az atyák vétkét a fiakban és a fiak fiaiban, harmadíziglen és negyedíziglen. (2M 34:6-7)

Jóságos az Örökkévaló mindenekhez, és irgalma rajta van mind az ő művein. (Zsoltárok 145:9)

A fent említett bekezdések segítségével rámutattunk azokra a tulajdonságokra, amelyeket a Szentírás Istennek tulajdonít.

Tehát, ha szeretnénk kedvelni Istennek, utánoznunk kell az Ő tulajdonságait, nevezetesen: tisztelni és szeretni Istent minden jóságáért és minden áldásáért.

Szeretnénk egymást, mint teremtmények és az egyik Atya gyermekei, amint azt mondta Malakiás próféta:

Nemde egy atyánk van mindnyájunknak, nemde egy Isten teremtett minket? Miért hűtlenkednénk kiki testvére ellen, megszentségtelenítve őseink szövetségét? (Malakiás 2:10)

Ezért tisztességesnek és irgalmasnak kell lennünk, arra kell törekednünk, hogy jót tegyünk és elkerüljük a gonoszt, és olyanoknak kellünk lennünk, mint a Teremtőnk:

Irgalmas חנוּן chánun, Könyörületes רחוּם ráchum, béketürő ארך אפּים erech ápáim és őszinte a kegyelemünkkel és az igazságunkkal ואמת חסד רב  ráv cheszed ve'emet.